Social Media: Avagy minden amit tudnod kell a közösségi médiáról
Kulcsinformációk:
🐝 A social media platformok csak látszólag ingyenesek, hiszen az adatainkkal és a figyelmünkkel fizetünk, ez nem más mint a figyelemgazdaság üzletmodellje, ahol az algoritmusok maximalizálni próbálják a képernyő előtt töltött időnket.
🐝 Magyarországon legnagyobb elérésű platformok a YouTube (8,14 millió), Facebook és Messenger (4,8 millió) és a TikTok (3,17 millió).
🐝 A virális tartalmak mögött érzelmi reakciók (öröm, düh, félelem) állnak, illetve kulcsfontosságú az időzítés a tematika szerepe.
🐝 A social media platformok egyre inkább átveszik egymás funkcióit (stories, reels, short), így elvesztik egyediségüket és homogenizálódnak.
Tartalom:
1. Mi az a Social Media?
2. Legnépszerűbb közösségi média platformok Magyarországon 2025-ben
3. A Social Media történelme és fejlődése
4. Közösségi média típusai
5. Social media funkciói és felhasználási területei
6. Viralitás és a botok
7. A közösségi média hatása
8. Társadalmi és politikai dimenziók
9. Üzleti modellek
Összefoglaló
1. Mi az a Social Media?
A Social Media (magyarul: közösségi média) alapvetően webes platformok és alkalmazások gyűjtőneve, azoké amelyek lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy egymással kapcsolatba lépjenek, valamint azt, hogy tartalmat hozzanak létre és megosszák azt. A közösségi média egy ökoszisztéma, amelyben emberek, közösségek, cégek és szervezetek kapcsolódnak egymáshoz.
Az interaktivitás miatt a Social Media nem csupán egy technológiai vívmány, hanem modern társadalom egyik legmeghatározóbb kommunikációs tere lett, nézzük meg melyek a főbb jellemzői.
1.1. Felhasználók által létrehozott tartalom:
A Social Media lényege, hogy a tartalom nem egy központi szerkesztőségektől származik, hanem maguk a felhasználók hozzák létre, amely úgynevezett UGC (User Generated Content) stratégia. Ez a demokratikus jelleg teszi különlegessé, hiszen bárki megoszthatja a saját nézőpontját, élményét vagy szakmai tudását.
1.2. Interakciók:
A klasszikus médiumokkal (például rádióval, vagy a TV-vel) szemben, ahol a kommunikáció jellemzően egyirányú, ezzel szemben a közösségi média magas fokú interakciót tesz lehetővé. A felhasználók nemcsak passzív befogadói a tartalomnak, hanem aktívan részt vehetnek a beszélgetésekben privát és nyilvános szinteken is.
1.3. Profilok a platformokon:
A közösségi oldalakon a felhasználói profilok adják az alapot a kapcsolódáshoz, ezek információt tartalmaznak az adott személyről vagy szervezetről. Adatok alapján megkülönböztethetjük a nyilvánosan megadott adatokat (érdeklődési kör, nyilvános képek stb.) és azokat amelyeket az adott platform gyűjt a háttérben az adott felhasználóról.
1.4. Hálózatok:
A Közösségi média egyik legfontosabb funkciója, hogy hálózatokat hoz létre az barátok, családtagok, kollegák, üzleti partnerek, vagy hasonló érdeklődési körrel rendelkezők között. A hálózatosság biztosítja a kapcsolatépítést és azt is, hogy az információ gyorsan és széles körben terjedjen.
1.5. Online közösségek:
A hálózatosság révén a közösségi média platformok elősegítik az online közösségek kialakulását és fejlődését közös érdeklődés, kapcsolatok vagy célok mentén.
2. Legnépszerűbb közösségi média platformok Magyarországon 2025-ben
A Social Media globális trendjei mellett kiemelten fontos, hogy kibontsuk azt is, hogyan alakul Magyarországon az adott közösségi média platformok népszerűsége, a számoknál csak a 18+ feletti célközönségeket vettük figyelembe, az adatok pedig az adott csatornák hirdetéskezelői eszközeik szolgáltatták. Ahol az adott hirdetéskezelő platform sávot ad meg (pl.: Meta Ads közönségesztimációi), ott a min és max érték átlagát vettük.
| Ssz. | Platform | Közönség mérete | Indult | Főhadiszállás |
| 1. | YouTube | 8,14 millió | 2005.02.14. | San Bruno, California |
| 2. | 4,80 millió | 2004.02.04. | Menlo Park, California | |
| 3. | Messenger | 4,80 millió | 2011.08.09. | Menlo Park, California |
| 4. | TikTok | 3,17 millió | 2017.09. | Culver City, California |
| 5. | 2,90 millió | 2010.10.06. | Menlo Park, California | |
| 6. | 2,09 millió | 2010.01. | San Francisco, California | |
| 7. | 1,80 millió | 2003.05.05. | Sunnyvale, California | |
| 8. | Snapchat | 1,60 millió | 2011.09.16. | Santa Monica, California |
| 9. | X (Twitter) | 588 ezer | 2006.03.21. | San Francisco, California |
| 10. | Threads | 1,65 ezer | 2023.07.05. | Menlo Park, California |
A hazai Social Media helyzetében megfigyelhető néhány sajátosság:
YouTube: 2025-ben 8,14 millió magyar használja, ez azt jelenti, hogy a YouTube gyakorlatilag a legelterjedtebb közösségi média platform Magyarországon.
Facebook & Messenger: A Meta két zászlóshajója továbbra is meghatározó szerepet játszik 4,80 millió felhasználójával, fontos megjegyezni, hogy ahogy a számokból is látszik, akinek van Facebook profilja az rendelkezik Messengerrel is és vice-versa. Bár a fiatalabb generációk körében csökken a népszerűsége, hazánkban még mindig a kapcsolattartás egyik fő eszköze a számok alapján.
A fiatalabb generációk körében népszerű TikTok-on már 3,17 millió embert érhetünk, ami ahhoz képest, hogy a Thread után ez a legfiatalabb Social media platform egy nagyon-nagyon szép eredmény. Ezen kívül a TOP5-ben található az Instagram is 2,90 milliós bázissal.
3. Social Media történelme és fejlődése
A közösségi média nem egyik napról a másikra vált az életünk meghatározó részévé. A digitális világ, amelyben ma mozgunk tele TikTok-videókkal, Facebook-posztokkal és YouTube-csatornákkal egy több évtizede tartó technológiai fejlődés és társadalmi átalakulásnak az eredménye. Bár a Social Mediát sokan tévesen a Facebook-al azonosítják, a történet sokkal korábban kezdőtt.
Az alábbiakban időrendi sorrendben mutatom be a legfontosabb mérföldköveket a kezdeti kísérletektől a globális elterjedésig.
PLATO rendszer (1960-as évek):
Az első komoly kísérlet a PLATO rendszer volt, amelyet az 1960-as években indítottak el az Illinois-i Egyetemen. Bár eredetileg oktatási célokat szolgált, hamar kiderült, hogy a felhasználók igényt tartanak kapcsolattartásra és közösségi kommunikációra.
🐝 Innováció: Üzenőfalak, chatfunkciók sőt még az első online újság.
🐝 Jelentősége: A PLATO rendszer tekinthető a modern internet és közösségi média előfutárának.
ARPANET (1969):
Az ARPANET 1969-ben indult az amerikai védelmi minisztérium kutatási projektjeként, ez volt az internet elődje, amely lehetővé tette a különböző egyetemek és kutatóintézetek közötti kommunikációt.
Bulletin Board System (BBS) 1970-80-as évek:
A BBS rendszerek voltak az első szélesebb körben elérhető online közösségi terek. A felhasználók telefonmodemen keresztül csatlakoztak és szöveges felületén léptek kapcsolatba egymással.
🐝 Funkciók: Üzenőfalak, fórumok, fájlmegosztás sőt szavazások is.
Usenet (1980):
Az Usenet volt az első valóban nyílt közösségi alkalmazás, amely a 80-as évek elején indult és tette lehetővé a felhasználók számára, hogy tematikus hírcsoportokban beszélgessenek.
🐝 Egyediség: Bár egyszerű szöveges formátumban működött, a tematikus felépítés a mai Reddit elődjének tekinthető.
BlackPlanet (1999):
Az 1999-ben indult BlackPlanet kifejezetten afroamerikai közösségek számára biztosított teret a kapcsolattartásra.
Friendster (2002):
A Friendster 2002-ben indult, gyorsan népszerűvé vált, de technikai problémák miatt hamar visszaesett.
iWiW (2002):
Az WiW.hu 2002. április 14-én indult Magyarországon, majd később 2005. október 10-én megújult és immáron iWiW néven folytatta a működését.
🐝 Fontossága: Az iWiW a hazai közösségi hálózatépítés úttörője volt, lehetővé tette a felhasználóknak, hogy ismerősöket keressenek, kapcsolatokat építsenek, fotókat és személyes adatokat osszanak meg. Ez volt a leglátogatottabb magyar weboldal 2005-2010 között.
Myspace (2003):
A Myspace 2003-ban indult és a zeneipar egyik fő online közösségi tere lett, lehetővé tette a felhasználóknak, hogy saját profiloldalukat testre szabják, zenét osszanak meg és kapcsolatba lépjenek művészekkel. A 2000-es évek közepéig a világ legnagyobb közösségi oldala volt, mielőtt a Facebook átvette a vezetést.
Facebook (2004):
A Facebook (régi nevén TheFacebook) 2004-ben indult először az amerikai egyetemisták körében volt népszerű, de rövid idő alatt globális platformmá vált. A közösségi média fogalmat pedig a mainstreambe emelte.
YouTube (2005):
A YouTube teljesen átalakította a videómegosztás világát, bár eredetileg rövid videók megosztására szolgált, mára a hosszú formátumú tartalmak, élő közvetítések és hirdetések központjává vált.
Twitter (2006):
A Twttr (majd Twitter, Ma pedig már X) 2006-ban indult és a mikroblogolás úttörője lett, a 140 karakteres üzenetek egyszerűsége lehetővé tette, hogy a hírek és gondolatok gyorsan terjedjenek.
🐝 Különlegessége: A hashtag használatának az elterjedése a Twitter (X-hez) köthető.
myVIP (2006):
A myVIP 2006. április 8-án indult magyar Social Media weboldal, amely a fiatalok körében nagyon hamar rendkívül népszerűvé vált. Az oldal lehetőséget adott barátok követésére, üzenetküldésre, fotómegosztásra, de blogírásra is.
Vine (2013):
A Vine 6 másodperces videóival forradalmasította a rövid formátumú tartalom világát. A platform lényege és nehézsége abban állt, hogyan lehet néhány másodpercben történetet mesélni vagy szórakoztatni, a Vine 2017-ben szűnt meg.
Beme (2015):
A Beme 2015-ben indult Casey Neistat és Matt Hackett fejlesztésében, azzal a céllal, hogy autentikusabb közösségi élményt kínáljon az ismert videós és vlogger tartalommarketinget használt a projekt népszerűsítésére. A felhasználók csak úgy oszthattak meg rövid videókat, hogy közben nem látták, hogy mit rögzítenek, így spontán pillanatok kerültek az előtérbe.
TikTok (2017):
A TikTok rövid időn belül a világ egyik legnépszerűbb közösségi média platformjává vált.
🐝 Különlegessége: A személyre szabott algoritmus rendkívül gyorsan magtanulja a felhasználó érdeklődését és végtelen görgetést kínál ezek alapján.
Threads (2023):
A 2023-ban indult Threads a Meta fejlesztése, amely rövid szöveges bejegyzések megosztására fókuszál, az X (Twitter) közvetlen konkurenciája, amely a párbeszédeket és gyors információáramlást helyezi a középpontba.
4. Közösségi média típusai:
A Social media rengeteg különböző céllal funkcióval és közönséggel rendelkező platformot foglal magában, van amelyik a barátokkal való kapcsolattartást helyezi előtérbe, más inkább rövid hírek és gondolatok terjesztésére épít, amíg van olyan social media oldalak amelyek a videós és képi tartalmakat teszik a középpontba.
4.1. Közösségi hálózatok:
Alapvetően ezeknek platformoknak a célja a személyes kapcsolatok fenntartása, közös csoportok, események szervezése, valamint a mindennapi, vagy szakmai élet megosztása. Ezek átalakultak és a legtöbb esetben média-megosztó hálózatok funkcióit is tartalmazzák ma már.
🐝 Ide tartozik: Facebook és a LinkedIn.
4.2. Mikroblogging platformok:
A mikroblogok rövid, tömör (és gyakran azonnali) információk közlésére építenek és valós idejű párbeszédet és széles nyilvánosságot kínálnak.
🐝 Ide tartozik: X (Twitter) és a Threads.
4.3. Média-megosztó hálózatok:
A vizuális tartalmakra épülő platformokon a fotók, videók központi szerepet játszanak.
🐝 Ide tartozik: YouTube, TikTok, Instagram és a Snapchat.
4.4. Fórumok és közösségek:
A social media felületek közé sorolhatók a fórumok és a közösségi terek, amelyek mélyebb beszélgetésekre, kérdések feltevésére és vitákra adnak lehetőséget.
🐝 Ide tartozik: Reddit, Quora, Discord.
4.5. Élő közvetítések:
A közösségi média platformok valós idejű kapcsolatot biztosítanak a közönség és a tartalomkészítő között.
🐝 Ide tartozik: Twitch, Kick, YouTube gaming, Live Space.
4.6. Decentralizált platformok:
A decentralizált social media felületek autonómiára építenek, itt nincs központi vállalat, amely kontrollt gyakorolna a tartalom felett.
🐝 Ide tartozik: Mastodon, Bluesky.
4.7. A platformok konvergenciája
A social media platformok a kezdetekben sokkal jobban különböztek, minden platform saját funkcióval és egyedi felhasználási móddal rendelkeztek. Az elmúlt években azonban egyre inkább megfigyelhető egy közeledés és funkció szintű hasonlóság, hiszen a platformok gyakran átveszik a másik funkcióit és specializált oldalak helyett egyfajta mindenes közösségi média platformokká válnak.
Például a YouTube sikerét látva a Facebook erősen ráfeküdt a videós tartalmakra, mint ahogy a Snapchat Stories nevezetű rövid ideig elérhető tartalmakat is megjelent mind az Instagramon, mind pedig a Facebookon is. A TikTok népszerű rövidformátumú Reels videóinak másolatát szintén átvették, megjelentek mind a Meta felületein, mind pedig YouTube-on is, csak Shorts néven.
A social media platformok közötti konvergencia azt mutatja, hogy a cégek nem akarnak lemaradni semmilyen trendről. Ha egy új funkció sikeresnek bizonyul, rövid időn belül minden nagy szereplő beépíti a saját rendszerébe, ez a folyamat a felhasználói szempontból egy ismerősség érzetet kelt, de ez a homogenizált működés a megkülönböztetés rovására megy.
5. Social media funkciói és felhasználási területei
A közösségi média sokszínűsége nem csupán a platformok típusában látható, hanem abban is, hogy milyen célokra használják az felhasználók, vállalatok a politikai szereplők vagy akár a mozgalmak.
5.1. Személyes használat
A közösségi oldalak elsősorban azért születtek, hogy az emberek kapcsolatot tartsanak egymással és ez a funkció ma is az egyik legerősebb vonzerejük. A személyes használat emberi közelséget és közösségi élményt biztosít, de gyakran túlzott időfelhasználással és akár függőséggel is járhat.
Barátságok és kapcsolatok fenntartása és ismerkedés:
A social media segít kapcsolatban maradni távol élő rokonokkal, barátokkal. azonnali üzenetküldés, hívások és videohívások (pl. Facebook Messenger, WhatsApp stb.) valós időben hidalja át a földrajzi távolságokat, illetve a legtöbb közösségi média ma már rendelkezik ismerkedő / párkereső funkcióval is.
Emlékek megosztása:
Az emberek szívesen osztják meg az életük fontos pillanatait (esküvőket, utazásokat, születésnapokat, bulikat stb.). A Facebook “Emlékek” funkciója például olyan posztokat, fotókat stb. mutat amelyeket előző, vagy korábbi években publikáltunk.
Önexpresszió és identitásépítés:
A felhasználók saját profiljaikon keresztük önmagukat fejezik ki, fotókat, videókat, idézeteket, véleményeket és az érdeklődési köreiket. A saját kurált tartalmak megosztása lehetőséget ad saját márka (self brand) építésére és az önazonosság erősítésére.
Ez az önexpresszió azonban gyakran hamis képhez és elvárásokhoz vezethet, hiszen ami itt megjelenik az nem más mint egy szelekció, amit az adott egyén válogatott ki. Attól, hogy csak jó dolgokat oszt meg egy egyén, még nem garantálja, hogy ez egy valós állapot.
5.2. Üzleti felhasználás:
Az elmúlt másfél évtizedben a social media felületek alapvető marketingeszközzé váltak. A vállalkozások közösségi média oldalak nem pusztán kommunikációs csatornák, hanem stratégiai eszközök.
Márkaépítés:
Ezek a platformok kiváló alapot adnak a vizuális történetmeséléshez és ez által a vállalkozások vizuálisan építhetik a márkájukat. A social media organikus (ingyenes) elérést is biztosít a márkáknak, az üzleti életben a közösségi média ma már nem opcionális, hanem kötelező eszköz a láthatósághoz, a versenyképességhez és az ügyfélkapcsolatok menedzseléséhez.
Hirdetések:
A közösségi oldalak rendkívül fejlett célzási lehetőségeket kínálnak, a vállalatok pontosan meghatározhatják, kinek jelenjen meg a hirdetés (életkor, nem, érdeklődési kör és akár földrajzi hely alapján is).
Ügyfélszolgálat és ügyfélkapcsolat:
A vásárlók gyakran gyorsabb választ kapnak egy Facebook Messenger üzenetre mint egy e-mailre, ezért egyre több cég használja a közösségi média felületeket ügyfélszolgálati csatornaként.
Piackutatás és visszajelzések:
A közösségi média fókuszcsoportként is használható, emiatt a cégek figyelik a véleményeket, értékeléseket, kommenteket, hogy felmérjék, alakítsák és lereagálják a fogyasztói igényeket.
5.3. Politikai felhasználás:
A social media népszerűsége felkeltette a politikusok figyelmét is, így a közösségi média politikai kampányok, választási mozgósítások és az aktív befolyásolási kísérletek színtere is lett. A politikában a közösségi média nem pusztán kiegészítő csatorna, hanem a politikai kommunikáció fő terepe.
Politikai kommunikáció:
A politikusok és a pártok saját profilokat tartanak fenn, ahol közvetlenül kommunikálnak a választókkal. Ez követlenebb és gyorsabb mint a hagyományos sajtó, ahol az üzenet gyakran szűrődik, vagy módosul. Barack Obama 2008-as kampány volt az első, amely valódi áttörést hozott el, utána egyre többen elkezdték használni ezt a csatornát.
Mobilizáció:
A közösségi platformok mozgósítják a szavazókat, ez nagyban növelik a részvételt a rendezvényeken, tüntetéseken vagy a szavazásokon.
Befolyásolási kísérletek:
A social media sötétebb oldala, amikor álhírekkel, dezinformációs kampányokkal vagy akár botokkal próbálják befolyásolni a közvéleményt, a 2016-os amerikai választások óta ez egy különösen érzékeny téma.
5.4. Társadalmi mozgalmak és civil szervezetek:
A civil szervezetek és a mozgalmak számára is új lehetőséget teremtett a közösségi média, méghozzá a szerveződések nyilvános platformjává vált és nagy társadalmi megmozdulásokat indított el és támogatott.
Tüntetések szervezése:
A Facebookon és Twitteren keresztül szervezett tüntetések politikai rendszereket rengettek meg.
Adománygyűjtés:
Civil szervezetek a közösségi oldalak segítségével kampányokat indítanak, hogy pénzügyi támogatást szerezzenek az ügyükhöz.
Figyelemfelkeltés:
A mozgalmak mint például a #MeToo vagy a Black Lives Matter, globális figyelmet kaptak a közösségi médián keresztül.
5.5. Hírfogyasztás és tartalomgyártás:
A közösségi média a hagyományos sajtót is kihívás elé állította, egyre többen elsődleges hírforrásként használják a social media oldalakat.
Hírek fogyasztása:
A felhasználók gyakran Facebook hírfolyamán értesülnek az aktuális eseményekről, bár ez gyors és kényelmes is, ugyanakkor felszínes, mert itt csak egy cím és egy rövid leírás jelenik meg az adott hírről, ami akár click bait jellegű is lehet és csak a kattintás után derül ki, hogy az igazság teljesen más.
Hírek megosztása:
A hírek nem maradnak statikusak, az emberek interakciókba lépnek velük, kommentálják, reakciókat küldenek és akár tovább is küldik őket. Ez a jelenség bár demokratizálja a hírfogyasztást, de teret ad a félretájékoztatásnak is.
Hírek előállítása:
A social media lehetőséget ad arra, hogy bárki hírszolgáltatóvá váljon, sokszor egy “szemtanú” által posztolt videó hitelesebb mint egy profi híranyag, még ha a rögzítés minősége nem is a legjobb.
6. Viralitás és a botok világa
A viralitás egy fontos elem, hiszen gyakran minden előzetes szándék vagy tudatos stratégia nélkül képes egyetlen kép, videó vagy szöveges bejegyzés akár több millió emberhez is eljutni. Ezzel párhuzamosan azonban megjelentek a botok és az úgynevezett cyborgok, amelyek tevékenységükkel alapvetően befolyásolni akarják, mi van a fókuszban és mi nem.
6.1. A virális tartalom természete
A virális tartalom olyan mint egy digitális járvány, gyorsan terjed, kiszámíthatatlan és rövid idő alatt óriási tömegekhez jut el.
Mi tesz egy tartalmat virálissá?
1. Érzelmi hatás: A pozitív vagy negatív érzelmek katalizátorok, amelyek arra késztetik az embereket, hogy megosszák a tartalmat. Az örömöt, inspirációt, rácsodálkozást kiváltó tartalmakat és a dühöt, félelmet vagy vitát gerjesztő tartalmak gyorsabban terjednek.
2. Társadalmi érték: A megosztás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó tájékozottnak, humorosnak, vagy különlegesnek mutassa magát.
3. Időzítés és egyediség: A megfelelő pillanatban megjelent, újszerű különleges vagy trendhez kapcsolódó tartalom fokozza a terjedést.
A virális tartalmak előnyei:
– Marketing szempontok: Egy jól eltalált kampány milliókhoz juthat el fizetett hirdetések nélkül. Ezt a tudatosság növelésére is használhatjuk, például az “Ice Bucket Challange” jótékonysági és figyelemfelkeltő akció is, ilyen módszerekkel hívta fel a figyelmet az ALS-re.
Szintén marketing szempont, hogy személyes szinten akár egyetlen felhasználó is mémesíthet (memeification) és világhírűvé tehet. Gondoljunk csak “Hide the pain Harold”-ra azaz Arató Andrásra, akik még az iWiW közösségi oldalon kereste meg egy fotós, aki a dreamstime.com című stockfotós oldalra készített képsorozatot a magyar villamosmérnökről, amit aztán 2011-től kezdve terjedni világhűrévé téve Arató Andrást.
A virális tartalmak hátrányai:
Hiába a stratégia, gyakran éppen a váratlan tartalmak robbanak be. Egy-egy virális tartalom nagy elérést biztosít, de a legtöbb esetben csak rövid időszakig, ami ma trend, holnap már lehet, hogy unalmas. A viralitásban kockázat is van, egy mémesedés, vagy félreérthető vagy rosszul fogadott tartalom negatív hatással is jár, mind pszichológiai mind márka szempontból.
6.2. Botok a közösségi médiában:
A bot egy automatizált fiók vagy szoftver, amely emberi tevékenységet mimikál a közösségi médiában, hozzászólásokat ír, tartalmakat oszt meg automatikusan, bekövet, vagy reakciót (pl. lájkot) helyez el automatizáltan a tartalmakon. Mint minden technológia úgy a botokat is lehet jóra és rosszra is használni.
Botok pozitív felhasználása:
Sok cég használ chatbotokat az alapvető kérdések megválaszolására és ezzel segíti a social medián található ügyfélszolgálatát. Ezek a botok a bejövő kérdésekre, vagy akár a kommentekben található gyakori kérdésekre is válaszolhatnak, ezzel időt spórolva nekünk.
Botok negatív hatásai:
A botok tömegei képesek hamis híreket terjeszteni, ezáltal dezinformációs kampányokat támogatni, például politikai kampányokban (és a választások idején még gyakrabban) használják a botokat a közvélemény befolyásolására. Negatív hatás, hogy ezek a botok spamelnek és akár zaklatják is a valódi felhasználókat.
6.3. Cyborgok:
A cyborg fiókok félig automatizált, félig ember által irányított profilok. Ilyen lehet, ha egy ember manuálisan indítja a beszélgetést, majd az automatizált rendszer folytatja a válaszokat.
Keveredik az emberi és gépi aktivitás, amely mind a platformoknak, mind pedig a felhasználóknak kihívást okoz, hogy azonosítsa őket. Ezek szintén tudják a közvéleményt befolyásolni és torzítani a politikai diskurzust.
7. Közösségi média hatása az egyénekre
A social media oldalak mára már mélyen beépültek a mindennapi életünkbe és közvetlenül hatnak ránk, arra hogyan gondolkodunk, hogyan érezzük magunkat és arra is, hogyan viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz is. Ez a hatás kettős egyszerre lehet felszabadító és inspiráló, ugyanakkor megterhelő, sőt romboló is.
7.1. Pozitív hatások
A közösségi média egyik legfontosabb előnye az, hogy összeköti az embereket. Legyen szó egy másik városban élő rokonról, vagy egy másik kontinensen tanuló barátról, a közösségi oldalak hidakat képeznek a földrajzi távolságok felett.
– A valód idejű videóhívások, üzenetküldések és fotómegosztás élményszerűvé teszi a kapcsolattartást.
– Különösen értékes a hasonló gondolkodású csoportok, mikrocsoportok és a diaszpórákban élő közösségek számára, ahol a közösségi média segít fenntartani a kapcsolatot.
– A social media felületek valóságos információs kincsesbányák, nemcsak híreket érhetünk el rajta, hanem szakmai csoportokhoz és támogató közösségekhez is csatlakozhatunk.
– A közösségi oldalak lehetőséget adnak arra, hogy hangot adjunk ügyeknek, amelyek fontosak számunkra.
7.2. Negatív hatások
Miközben a közösségi média számos előnyt kínál, nem lehet figyelmen kívül hagyni az árnyoldalait sem. Ezek gyakran láthatatlanul épülnek be a mindennapokba és komoly következményekkel járhatnak.
A közösségi média platformok algoritmusai úgy vannak kialakítva, hogy maximalizálják a felhasználják idejét a felületen és ezáltal több és több hirdetést tudjanak megjeleníteni neki.
– A “FOMO” (Fear of Missing Out) jelenség miatt sokan attól tartanak, hogy lemaradnak valamiről.
– Függőséget is okozhat, amely pszichológiai tünetekkel járhat mint például a szorongás, nyugtalanság, depresszió és a koncentrációs problémák.
– A social media platformokon sajnos elterjedt a cyberbullying amely egy online bántalmazás, amelyekben a gyerekek és a fiatalok különösen veszélyeztetettek, hiszen ők még nehezebben tudják kezelni a negatív kommenteket és a zaklató üzeneteket.
– Az okostelefonok és közösségi média használata közvetlen hatással van az alvás minőségére, a képernyők által kibocsátott kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami az elalvásért felelős hormon. A doomscrolling (kényszeres görgetés) lefekvés előtt sokaknál késlelteti az alvást.
– Önértékelési és testképzavarokat is okozhat, hiszen ezek a felületek alkalmasak arra, hogy az emberek összehasonlítsák önmagukat. Ha másokról csak tökéletes képeket látnak, akkor úgy érezhetik, hogy körülöttük mindenki más, szebb, jobb okosabb, ez egy torz képet mutatnak a valóságról.
– Paradox módon a social media amely főleg a kapcsolattartást szolgálja, sokaknál a magány érzését erősíti, hiszen a virtuális kapcsolatok nem mindig pótolják a személyes jelenlétet.
– A közösségi média algoritmusai hajlamosak olyan tartalmakat mutatni, amelyek erősítik a felhasználók meglévő nézeteit, ez úgynevezett echo chamber-eket azaz visszhangkamrákat hoz létre.
– Mivel az emberek olyan véleményekkel találkoznak, amelyek megerősítik a világnézetüket, amely fokozza a politikai polarizációt.
– Az információk szabad áramlása előny, de emiatt álhírek is terjeden a közösségi oldalakon.
8. Társadalmi és etikai dimenziók
A social media nem pusztán magánemberek szórakozási vagy kapcsolattartási terepe. Az elmúlt másfél évtizedben a közösségi média felületek a társadalmi és a politikai élet stratégiai infrastruktúrájává válták. Kormányok, cégek, politikai pártok, mozgalmak és civilek mind-mind használják, más-más célokra, s gyakran egymással versengve.
8.1. Kormányzati felhasználás
A kormányok világszerte felismerték, hogy a közösségi oldalak lehetőséget kínálnak közvetlen kommunikációra és társadalmi befolyásolásra is.
Nyilvános kommunikáció:
A kormányzati intézmények hivatalos közösségi oldalakat működtetnek.
Krízishelyzetekben a közösségi média azonnali tájékoztatást tesz lehetővé.
A miniszterelnökök, elnökök gyakran saját profiljaikon keresztül szólítják meg a lakosságot.
Monitoring és hírnévmenedzsment:
Kormányok figyelik, hogyan reagál a lakosság a döntéseire, a közösségi médiás visszajelzések a közvélemény-kutatás gyors, valós idejű alternatívájaként működnek.
Rendvédelem és megfigyelés:
A social media bűnözés és a bűnüldözés eszközévé is válhat, például a hatóságok nyomon követhetik a gyanús tevékenységeket és felhasználókat. Autoriter rendszerekben azonban ez a megfigyelés és elnyomás eszközévé válhat.
8.2. Jogi és etikai kérdések
A közösségi média gyors térnyerése számos olyan problémát hozott felszínre, amelyek korábban nem léteztek, vagy kisebb mértékben jelentek meg. A jogi, etikai és szabályozási kérdések középpontjában az adatvédelem, a felhasználói jogok, valamint a platformok felelőssége áll.
Adatbányászat:
A közösségi média platformok üzleti modellje adatokra épül, a felhasználói viselkedés, érdeklődés és kapcsolatok elemzése alapján célozzák a hirdetéseket.
Munkáltatói ellenőrzés:
A munkaadók gyakran ellenőrzik az állásra jelentkezők közösségi profiljait és a múltbéli posztok vagy képek negatívan befolyásolják ezt.
Kormányzati megfigyelés:
Néhány országban a social media a lakósság ellenőrzésének eszköze lehet, ez a polgári szabadságjogok szempontjából egy aggasztó trend.
Bírósági ügyek:
A közösségi média tartalmak gyakran kerülnek be bíróságokra mint bizonyíték, az online tevékenység így jogi szinten is következményekkel járhat.
Oktatás:
Az iskolás is figyelhetik a diákok online tevékenységét, s így a magánszféráját.
Megosztó tartalmak és hamis hírek:
Az algoritmusok sokszor előnyben részesítik a megosztó tartalmakat (és gyakran a hamis híreket is), ez erősíti a társadalmi polarizációt és az egyénekre is hatással van, ahogy arról a korábbi fejezetben is értekeztünk már.
Tartalomtulajdoni viták:
Amikor valaki feltölt egy fotót egy közösségi média platformra, valójában milyen jogok illetik meg? A felhasználási feltételek gyakran kimondják, hogy a platform is rendelkezik bizonyos jogokkal a tartalom fölött. Vita tárgya az is, hogy a felhasználók által feltöltött képeket és videókat fel lehet-e használni a reklámokban és a platform algoritmusainak fejlesztésében.
9. Üzleti modellek
A közösségi platformok első látásra ingyenesnek tűnnek, hiszen regisztrációtól kezdve a tartalomfogyasztásig a legtöbb funkció díjmentesen elérhető. Valójában azonban ingyen a szánk sem ér össze, a közösségi oldalak legnagyobb értéke mi magunk vagyunk, tehát a felhasználói bázis, a figyelmünk, szokásaink és a viselkedési adataink.
9.1. A hirdetés alapú modell
A közösségi média platformok fő bevételi forrása a reklám, mind a Meta felületei, mind pedig a YouTube és a TikTok is hatalmas reklámhálózatként működnek. A hirdetők nem pusztán tömegeket érhetnek el, hanem pontosan célozhatják a közönséget (életkor, nem, érdeklődési körök és online viselkedés alapján).
Ez a hirdetés sokkal hatékonyabb és testreszabottabb mint egy hagyományos plakát- vagy tévékampány. Az adatvezérelt reklámozás lehetővé teszi, hogy a márkák perszonalizált üzeneteket jelenítsenek meg a felhasználóknak.
9.2. Algoritmusok és az elköteleződés maximalizálása
A közösségi média üzleti modelljének második alappillére az algoritmusok működése. Az algoritmusok célja, hogy a felhasználó minél több időt töltsön a platformon. Ehhez olyan tartalmakat helyeznek előtérbe, amelyek több interakciót váltanak ki és amely után nem fejeződik be a böngészés, vagy scrollozás.
A figyelemgazdaság nem más mint, hogy a közösségi oldalak a felhasználók figyelmét értékesítik. Az interakciós gombok (pl. Like gomb), az automatikus videólejátszás és az ajánlott tartalmak mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a felhasználó kattintson, reagáljon, tehát, hogy maradjon.
Minél többet használjuk az adott platformot az annál több adattal rendelkezik rólunk, amellyel az algoritmus még pontosabb ajánlásokat és hirdetéseket tud megjeleníteni nekünk.
9.3. Előfizetések és prémium szolgáltatások
Az elmúlt években a social media platformok egyre inkább kísérleteznek előfizetéses modellekkel is. A hirdetési piac telített a platformok alternatív bevételi forrásokat keresnek, illetve egyre több felhasználó hajlandó fizetni a reklámmentességért, illetve az előfizetési lehetőség exkluzív tartalmakat, illetve funkciókat is takar.
Példák:
– YouTube Premium: Reklámmentes videózást, zenehallgatást és exkluzív tartalmakat és nagyobb felbontást is engedélyez.
– LinkedIn Premium: Részletesebb statisztikát (pl. hogy ki nézte meg a profilunkat), közvetlen kapcsolatépítési lehetőséget és belső AI eszközöket is kínál.
Összefoglaló:
A social media mára nemcsak egy kommunikációs eszköz, hanem egy társadalmi eszköz, amely átszövi a magánéletünket, az üzleti világot, a politikát, tehát magát a kultúránkat. Működését tekintve egy komplex, sokdimenziós jelenség, amely algoritmusok által jelenít meg felhasználók által készült tartalmakat, amely közvetlenül hatással vannak az egyénekre is.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK):
Mi az a közösségi média?
A közösségi média (Social Media) egy internetes kommunikációs forma, ahol a felhasználók videókat, fotókat, szövegeket és egyéb információkat tehetnek közzé és kapcsolatot tudnak tartani a barátokkal, családtagokkal, de akár vállalkozásokkal is.
Hogyan alakult ki a social média?
Az első kezdeményezések még az 1960-as években indultak (PLATO rendszer, ARPANET), azonban az első igazi közösségi háló a SixDegrees volt 1997-ben. A 2000-es években pedig gombamód elkezdtek szaporodni a közösségi média oldalak, megjelent a Friendster, Myspace, a Facebook majd a YouTube és a Twitter.
Ki akarom szervezni a social médiámat, foglalkozik ezzel a PRJR?
Igen, a PRJR social media menedzsmenttel is foglalkozik. Segítünk a stratégia kialakításában, a tartalomgyártásban, a posztolásban és a social media hirdetések kezelésében is, hogy a márkád eredményesen, hatékonyan és következetesen legyen jelen a közösségi médiában. További információkért vedd fel velünk a kapcsolatot.
Mi tesz egy tartalmat virálissá?
Az erős érzelmi reakciók (csodálat, nevetés, düh, félelem), az újdonság, a társadalmi érték és a megfelelő időzítés kiemelt fontosságú abban, hogy egy tartalom virálissá válik.
Mik azok a botok a közösségi médiában?
Automatizált programok, amelyek lájkolnak, kommentelnek, megosztanak. Használható marketingre, de álhírek és dezinformációs kampányok és üzenetek népszerűsítésére is.
Milyen szerepet játszik a közösségi média a politikában?
Használják kampányokra, mozgósításra, de sajnos álhírek terjesztésére is és karaktergyilkos kampányok és üzenetek terjesztésére is.
Mi a social media üzleti modellje?
Elsősorban hirdetésalapú tehát reklámokból élnek a platformok, emellett egyre több helyen jelennek meg előfizetéses modellek, mint kiegészítő bevételi forrás.