Fogalom:
A digitális marketing olyan marketingtevékenységeket foglal magában, amelyek internetes technológiákat használnak, termékek, szolgáltatások vagy márkák népszerűsítésére. Ide tartoznak a weboldalak, mobilalkalmazások, direkt marketing (e-mail, push) kampányok, közösségi média, keresőmotorok és minden egyéb digitális csatorna.
Tartalom:
1. Mi az a digitális marketing?
2. A digitális marketing fő összetevői
3. A digitális marketing céljai és funkciói
4. A digitális marketing előnyei
5. A digitális marketing stratégia
6. Az adatok és az analitika szerepe a digitális marketingben
7. A közösségi média
8. Kihívások és korlátok a digitális marketingben
9. Trendek és a digitális marketing jövője
10. Összefoglaló
1. Mi az a digitális marketing?
A digitális marketing lényege, hogy a vállalatok és a személyek az internet és a digitális eszközök segítségével népszerűsítik a szolgáltatásaikat, termékeiket, vagy a márkájukat.
Ez a népszerűsítés a legtöbb esetben nem más mint egy interaktívan kommunikáció a potenciális ügyfelekkel, amelyben az ügyfél nemcsak passzív befogadó lehet, hanem aktív résztvevő, aki válaszol, megoszt, kommentel és ezekkel ő is aktívan alakítja a márkáról alkotott képet.
A digitális marketing eszenciájában teljesen más mint a hagyományos marketing (pl. TV, rádió, nyomtatott sajtó, plakát), amely a legtöbb esetben egyirányú kommunikációt jelent.
Nagyon fontos, hogy a modern digitális marketing alapja az adat, a cél nemcsak a reklámozás, hanem az ügyfélút (customer journey) minden pontjának optimalizálása és a megtérülés biztosítása is.
A digitális marketing előnyei:
– Mérhető: A digitális színtereken majdnem minden mérhető például a kattintások, megnyitás, konverziók stb.
– Költséghatékony: Kisebb költségvetés mellett is elindíthatjuk.
– Személyre szabott: A marketingüzenetet a felhasználói viselkedéshez tudjuk igazítani, így például teljesen más üzenetet jeleníthetünk meg azoknak akik kosárba helyeztek egy terméket, mint azoknak akik csak a termékeinket nézegették.
– Rugalmasság: A jó teljesítmény esetén a legtöbb csatornát könnyen felskálázhatunk, hogy még több bevételt tudjunk termelni.
2. A digitális marketing fő összetevői
A digitális marketing egy komplex ökoszisztéma, amely különböző eszközöket és csatornákat integrál, ezek egymást kiegészítve és erősítve építik a márkát, látogatást (forgalmat) generálnak és növelik a konverziók (vásárlások, ajánlatkérések, stb.) számát is.
2.1. Keresőmarketing (SEM):
A keresőmarketingről korábban már írtunk egy részletesebb cikket, így itt csak röviden említjük meg. Fontos, hogy néhány értelmezés szerint a SEM csak fizetett csatornákat tartalmaz, de a SEM az egy gyűjtőfogalom amely a PPC-t és SEO-t is magában foglalja. A SEM (Search Engine Marketing) célja, hogy a márka megfelelő kulcsszavakra megjelenjen organikus és/vagy fizetett módon.
2.2. Keresőoptimalizálás (SEO):
A Search Engine Optimization (SEO) az egyik legfontosabb és legidőtállóbb eszköze a digitális marketingnek, a SEO lényege, hogy a weboldal tartalmát, felépítését és technikai működését úgy alakítjuk, hogy az organikus (nem fizetett) találatok között minél előrébb szerepeljen és a Google és más keresőmotorok találati listáján is.
A keresőoptimalizálás ereje abban rejlik, hogy nem kell minden kattintásért fizetni. Egy jól optimalizált oldal hosszú távon ingyen hoz érdeklődőket, ezért minden komoly digitális marketingstratégia tartalmazza ezt a csatornát.
A SEO tehát nem egy kampány, hanem egy állandó folyamat, olyan mint egy maraton, a cél az, hogy hosszú távon stabil, fenntartható látogatottságot építsünk.
A SEO három pillére:
1. Technikai SEO: A keresőrobotoknak (pl. Googlebot) el kell érnük és érteniük kell a tartalmaid és az oldalad felépítését. Ehhez gyors betöltődés, mobilbarát kialakítás, egyértelmű tartalmi felépítés és strukturált adatok szükségesek.
Példa:
🐝 Minél lassabban tölt be az oldal, annál kisebb az esélyed a konverzióra is, hiszen ha a te oldalad nem elérhető akkor az esetek többségében rengeteg alternatíva érhető el. A Sebesség optimalizálása nemcsak SEO, hanem UX-faktor is.
2. On-page SEO: Ide tartozik minden amit az oldalon belül optimalizálni tudsz: címsorok (H1, H2, H3 stb.), kulcsszavak, meta leírások, belső linkek képek altag-jei.
Példa:
🐝 Ha egy blogcikken belül egy másik tartalmadra linkelsz, akkor ezekkel a belső linkekkel nemcsak a látogatók dolgát könnyíted meg, hanem a keresőmotorokét is.
Hiszen ezzel növeled a dwell time-ot (tehát az oldalon töltött időt), a Google számára pedig ezek a linkek útvonalakat jelentenek a feltérképezéshez és indexeléshez, amelyek segítenek megérteni a weboldal szerkezetét is.
A belső linkek továbbadják az adott tartalom oldalértékét, amely hozzájárul más tartalmak jobb rangsoroláshoz is.
3. Off-page SEO: A keresők a weboldal hitelességét külső források alapján is mérik, a linképítés során olyan külső linkeket vásárolnak, vagy készítenek, amelyek ránk mutatnak.
Példa:
🐝 Ha egy ismert médium, vagy szakportál (pl. a Forbes) a mi vállalkozásunkra hivatkozik az növeli a weboldal hitelességét és rangsorolását.
2.3. Fizetett hirdetések (PPC):
A PPC (Pay-Per-Click) fizetett hirdetési csatornákat foglalja össze, maga a név abból származik, hogy a leggyakoribb fizetési modell ezekben a hirdetési rendszerekben kattintás alapú, tehát ha csak megjelent a hirdetésünk, de nem kattintott rá senki, úgy az nem került nekünk semmibe. Nagy előnye, hogy ezek azonalli láthatóságot biztosít a fizetett hirdetés tehát egy gyors és közvetlen hatású eszköz.
Ismertebb PPC csatornák: Google Ads, Meta Ads, Microsoft Advertising.
2.4 Tartalommarketing (Content Marketing):
A tartalommarketing a digitális marketing szíve. Míg a hirdetések esetében a figyelmet megvásároljuk, úgy a jó tartalommal organikusan válik a figyelem középpontjába.
Nagyon röviden a tartalommarketing által értéket adunk, hogy még értékesebbé váljunk, tehát a content marketing nem közvetlenül reklámoz, hanem hasznos tudást ad még mielőtt bármit is eladnánk. A tartalommarketing bizalmat épít és szakértői státuszt teremt és hosszantartó kapcsolatot alakít ki a közönséggel.
A tartalommarketing hosszútávú befektetés, a jól megírt cikkek hónapok vagy évek múltán is forgalmat hoznak.
Formái:
– Videók
– Blogcikkek
– Infografikák
– Esettanulmányok e-bookok
– Podcast
A jó tartalom ismérvei:
– Hasznos: Valós problémát old meg.
– Hiteles: Nem túlzó, nem reklámszagú.
– Következetes: Rendszeresen frissül.
– Keresőbarát: AIO, SEO és/vagy VEO optimalizált.
2.5. Közösségi média (Social Media):
Egy jól felépített közösségi média jelenlét nemcsak kommunikációs csatorna, hanem digitális ügyfélszolgálat, értékesítési eszköz és brandépítő tér is egyszerre.
A social media a márka emberi arcát mutatja meg, hiszen az emberek nem logókkal akarnak beszélni, hanem más emberekkel.
A közösségi médiáról is készítettünk már egy átfogó szakcikket, a közösségi marketing egy dinamikusan fejlődő terület, ahol a vállalatok olyan platformokon kommunikálnak, mint a Facebook, Instagram LinkedIn, TikTok vagy a YouTube.
A közösségi média szerepe:
– Kapcsolatépítés: Közvetlen kommunikáció a célcsoporttal.
– Márkaismertség: Érzelmi és vizuális kötődés kialakítása.
– Közösségépítés: A márka köré szerveződő törzs létrehozása.
A platformok közül:
– Facebook: Az egyik legszélesebb elérésű közösségi platform, ahol fejlett hirdetési rendszer révén rendkívül pontosan célozhatók a felhasználók érdeklődés, demográfia és viselkedés alapján.
– Instagram: Vizuális digitális marketing terep, ahol a márkák képekkel, Reelsekkel építenek kapcsolatot a közönséggel.
– TikTok: Gyorsan növekvő social platform, fiatal, trendérzékeny közösség otthona, ahol a kreatív rövid videókat láthatunk.
– LinkedIn: B2B kapcsolatépítés és szakmai tartalmak központi platformja, amely szakmai hitelesség növelését és értékes üzleti kommunikációt tesz lehetővé.
– YouTube: A második legnagyobb keresőmotor, amelyet egyaránt hosszabb és rövidebb tartalmú videók platformja.
Tippek a hatékony közösségi média stratégiához:
🐝 Ne próbálj mindenhol jelen lenni, elsőnek csak ott, ahol a célcsoportod van.
🐝 Készíts tartalomnaptárt, tervezd előre a tartalmaidat és a kampányaidat is.
🐝 Hogy optimalizálni tudd a stratégiád, rögzítsd a számaidat az elérést, interakciókat, kattintásokat, látogatásokat, a költésed és a vásárlásokat és azok összegét is.
2.6. Direkt marketing:
A direkt marketing az egyik legrégebbi, de még ma is hatékony digitális marketing eszköz. Ide tartozik az e-mail marketing és az applikációkon keresztüli push értesítések küldése is. A direkt marketing hatékony mert személyre szabható (különböző célcsoportokank külön üzenetek), szegmentálható (kiválasztható, hogy mely célcsoportot akarjuk aktiválni) és automatizálható például időzített és viselkedésalapú kampányokat is indíthatunk.
Miért működik?
A direkt marketing közvetlen, személyes és szegmentálható, az e-mail vagy egy push üzenet, nem egy nyilvános poszt, hanem egy bizalmas kapcsolat a márka és ügyfél között.
Fő típusai:
– Hírlevelek: Kampányok, promóciók (akciók, kedvezmények, termékajánlók).
– Automatizált trigger alapú üzenetek: Egy-egy felhasználói esemény után automatikusan kiküldött direkt marketing kommunikáció, például egy e-mail amiben megköszönik a regisztrációt, vagy emlékeztetnek, hogy a kosárban felejtettél egy terméket.
Sikertényezők:
🐝 Közönséglista: A legjobban megírt szöveg sem fog konverziót hozni, ha senki sem iratkozott fel a listádra, vagy ha nincsen senkinek bekapcsolva az értesítések az appodnál.
🐝 Jó tárgysor: Ez dönti el, hogy egyáltalán megnyitják-e a leveledet így a célzás és lista méret mellett ez a legkritikusabb.
🐝 Szegmentálás: Más üzenet kell egy új feliratkozónak és más egy már meglévő hűséges ügyfélnek.
2.7. Mobil marketing:
Az okostelefonok ma a digitális világ kapu, egy jó mobilmarketing-kampány azon az eszközön éri el a felhasználókat ahol a legaktívabbak. Egy jó üzenet itt személyre szabott és azonnali cselekvésre ösztönöz.
Eszközei:
– SMS
– Applikáció (weboldal mellett)
– Push-értesítés
2.8. Affiliate marketing:
Az affiliate marketing egy teljesítményalapú modell, ahol a partnerek jutalékot kapnak, ha látogatást vagy eladást generálnak. Ez egy igazi win-win helyzet, hiszen a vállalat csak a tényleges eredmény után fizet a partner pedig a saját közönségét monetizálja.
2.9. Influencer marketing:
Az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak egy terméket, ha azt sokan használják (csordaszellem), vagy ha egy olyan személy ajánlja, akit kedvel, vagy követ. Az influencer marketing erre a hatásra épül, ahol a véleményvezérek a te termékedet, vagy szolgáltatásodat ajánlják.
A jó influencer együttműködés nem reklám, hanem partnerség. Az üzenet akkor működik, ha illeszkedik az influencer stílusához és a követői értékrendjéhez.
Influencerek két nagyobb típusa:
– Micro-influencer: Tízezer és százezer közötti rajongókkal vagy követőkkel rendelkezik.
– Mega-influencer: Százezer fölötti (vagy akár milliós) követőbázissal rendelkezik.
2.10. Adatvezérelt elemzés és mérés:
A digitális marketing egyik legnagyobb előnye a mérhetőség. A webanalitikai eszközök mint a GA4 (Google Analytics 4), lehetővé teszi a kampányok teljesítményének valós idejű nyomon követését. Az adat alapú döntéshozatal nemcsak hatékonyabb, hanem hosszú távon fenntartható marketingstratégiát eredményez.
Az analitika célja nem csak az, hogy számokat gyűjtsünk, hanem hogy értelmet adjunk az adatoknak. Ez teszi lehetővé a kampányok optimalizálását és a befektetések pontos megtérülésének (ROI) mérését.
Mit mérünk?
– Forgalom: Honnan jönnek a látogatók?
– Viselkedés: Mit csinálnak a weboldalon?
– Konverziók: Hányan hajtjá végre a kívánt műveleteket (vásárlás, ajánlatkérés, regisztráció stb.).
Főbb mutatók (KPI-ok):
– Látogatások/Munkamenetek
– Konverziók száma
– Konverziós arány
– Megtérülés
Eszközök:
– Google Analytics
– Hotjar, Matomo, Search Console
3. A digitális marketing céljai és funkciói
A digitális marketing nem csupán eszközök és kampányok halmaza, hanem egy tudatos, célvezérelt rendszer, amely az üzleti stratégiák középpontjába helyezi az ügyfelet. Minden digitális aktivitás egy közös célt szolgál értéket teremt, hiszen a modern digitális marketing a relevanciáról is szól, s ezt a keresőmotorok is támogatják.
A cél az, hogy az üzenetünk megfelelő időben, megfelelő platformon és a megfelelő emberhez (vagy akár algoritmushoz és AI rendszerhez) jusson el. A siker kulcsa a digitális színterek ismerete és az adatvezérelt működés. A céljainkat mindig adatok és a teljesítménymutatók mentén kell mind meghatározni, mind pedig kiértékelni.
A harmadik fejezetben a digitális marketing öt fő célját mutatjuk be, amely egy olyan ökoszisztémát alkot, ahol minden elem támogatja a másikat.
3.1. Márkaismertség:
A márkaismertség (brand awareness) az a pillér, amely minden marketingtevékenységet meghatároz. Ha egy márkát nem ismernek, nem bíznak benne akkor az a konverziós arányban is meg fog látszani, tehát kisebb eséllyel vásárolnak tőle termékeket, vagy szolgáltatásokat.
A digitális marketing egyik legfőbb ereje, hogy a márka globálisan láthatóvá válik, akár egy kisvállalkozásról, vagy egy nemzetközi cégről van szó, az online tér demokratikus, egy jól pozícionált és következetesen kommunikáló márka könnyedén versenyre kelhet a nagyobb szereplőkkel.
A márkaismertség növelésének digitális eszközei:
A márkaismertség növelése nem gyors folyamat, hanem egy stratégiai építkezés. A cél, hogy amikor a fogyasztónak szüksége lesz egy termékre vagy szolgáltatásra, az első gondolat te legyél (top of mind).
A márkaismertség azonban nem csak az ismertség mértékéről, hanem annak minőségéről is szól. Nem az számít, hányan hallottak rólad, hanem hányan emlékeznek rád pozitív élménnyel.
-Keresőoptimalizálás (SEO): Az organikus találatok között való megjelenés bizalmat épít, hiszen a felhasználók a Google első oldalát a megbízhatósággal azonosítják.
-Közösségi média: A rendszeres (értékes) tartalom és vizuálisan egységes arculat folyamatos jelenlétet biztosít.
-Videómarketing: A videók emocionálisan hatnak, a dinamikus tartalmak segítik a márka felismerhetőségét és látványosabbak mint egy sima kép.
-Influencer marketing: A véleményvezérek hitelességén keresztül a márka könnyebben válik ismertté az adott influencer közösségén belül.
3.2. Leadgenerálás:
A szolgáltatás alapú cégeknél a digitális marketing egyik legfontosabb célja a leadgenerálás, azaz az új ügyfelek és érdeklődők bevonzása, akikből későbbiekben ügyfelek válhatnak.
Amíg a márkaismertség figyelmet építi addig a leadgenerálás már konkrét cselekvésre késztet és konkrét adatokat is gyűjt például e-mail címeket, demográfiai információkat vagy viselkedési mintákat.
A leadgenerálás folyamata:
1. Tervezés
2. Tartalomkészítés
3. Figyelemfelkeltés
4. Leadgenerálás
5. Minősítés és lezárás
6. Elemzés és fejlesztés
3.2.1. Tervezés:
A leadgenerálás első lépése, hogy pontosan meghatározzuk, mit szeretnénk elérni és kinek szól az üzenetünk. Ez a szakasz az egész folyamat stratégiai alapja, minél pontosabban értjük a piacot és a közönséget, annál hatékonyabbak lesznek a későbbi lépések.
– Célok meghatározása: Világosan definiáljuk, mit tekintünk sikernek, például új érdeklődők számát, feliratkozók számát, e-book letöltéseket, vagy kapcsolatfelvételeket.
– Ideális ügyfél megismerése: Készítsünk egy buyer personát, azaz részletes profilt az ideális vásárlóról, az milyen problémákkal küzd, milyen értékeket keres, hol tölti az idejét online.
– Piackutatás: Azonosítsuk, hol található a célközönségünk, ők milyen tartalmakra reagálnak és ők, hogyan (milyen szavakkal) keresnek megoldást a problémáikra.
3.2.2. Tartalomkészítés:
A digitális marketing egyik alapszabálya az, hogy a jó tartalom amely el is jut az emberekhez az vonza az érdeklődőket. A leadgenerálás moroja tehát az értékes, releváns és hasznos tartalom, amely választ ad a célcsoport problémáira.
A tartalom a leadgenerálás “csalogató ereje” nem eladni akar, hanem segíteni, ha a látogató értéket kap, vagy sikeresen kezeljük a fogyasztói kockázatot, úgy szívesen adja meg az adatait.
– Landing oldal: Minden ajánlathoz dedikált céloldal szükséges, amely egyértelmű call-to-action (CTA) azaz cselekvésre való felhívással rendelkezik. Itt történik egy űrlapon az érdeklődő adatainak a begyűjtése például név, e-mail cím, vállalatnév.
– Egyéb hasznos tartalmak: Blogcikkek, oktatóvideók, webinárok, esettanulmányok, e-bookok vagy whitepaperek mind ideális eszközök lehetnek. A cél, hogy tartalom ne csak informáljon, hanem bizalmat építsen.
3.2.3. Figyelemfelkeltés:
Ahogy már korábban itt is megemlítettük, a legjobb tartalom sem ér semmit, ha senki sem látja. A következő lépés tehát, hogy az emberek elé tegyük a tartalmunkat, vagy minél célzottabb tartalmat irányítsunk a tartalmainkra.
Tartalomterjesztés több csatornán: A legjobb eredmény akkor születik, ha a fizetett és organikus csatornákat is használjuk az üzenetünk terjesztésre. Ezekre alkalmas lehet, mind a közösségi média, a hírlevelek, PR-megjelenések, Google Ads, vagy Meta Ads hirdetések, vagy akár vendégcikkek is.
A cél, hogy az érdeklődő minél több helyen találkozzon a márkával és egyre inkább elmélyüljön az üzenetben. A jó promóció nem tolakodó, hanem inkább egy meghívás egy értékes kapcsolatra, amelyből mind az érdeklődő, mind pedig a tartalmat (szolgáltatást vagy terméket) kínáló cég egyaránt profitál.
3.2.4. Leadgenerálás:
Amikor felkeltettük a látogató figyelmét és az érdeklődést is mutat a termékünk, vagy szolgáltatásunk iránt, akkor a következő lépés az, hogy érdeklődővé váljon, ezt egy telefonhívással, vagy akár egy űrlapon keresztül is megteheti, így pedig névtelen látogatóból potenciális vásárlóvá tehát leaddé válik.
Adatgyűjtés űrlapokon keresztül: A landing oldalak, popup űrlapok vagy chatbotok segítségével begyűjtjük a látogatók elérhetőségeit, fontos, hogy a kevesebb mező általában nagyobb konverziót jelent, ezért felesleges adatokat ne kérjünk. Ezzel szemben minél több adatot kérünk be, annál jobban tudjuk minősíteni a potenciális érdeklődőt, de erről a következő pontban beszélünk még.
Személyre szabott utánkövetés: A CRM (Customer Relationship Management) rendszerek segítségével szegmentáljuk a leadeket őket célzott kommunikációval e-mailekkel, vagy akár bannerekkel tudjuk nyomonkövetni és emlékeztetni és automatikus üzenetekkel ápolni a kapcsolatot. Leadgondozás során fokozatosan vezessük az érdeklődőt az értékesítés felé, oktató tartalmakkal, hasznos tippekkel vagy inspiráló történetekkel.
3.2.5. Minősítés és lezárás:
Nem minden lead egyformán értékes, egyes érdeklődők még csak információt gyűjtenek, mások viszont már a vásárlásra készek, amíg egyesek csak szondázzák az árakat. A lead scoring (leadminősítés) segít felismerni, hogy mely érdeklődők a legígéretesebbek. A marketing és az értékesítés közötti összehangolt együttműködés kulcsfontosságú, az adatok megosztása, a folyamatos kommunikáció biztosítja, hogy a megfelelő üzenet a megfelelő pillanatban érkezzen.
Érdeklődési szint felmérése: Az aktivitás szintje és a céges adatok alapján pontozhatjuk a leadeket.
3.2.6. Elemzés és fejlesztés:
A leadgenerálás nem zárul le az első konverzióval, a folyamat elemzésből és fejlesztésből áll, hiszen a legjobb marketingesek nem feltételeznek, hanem mérnek, tesztelnek és finomítanak, ez folyamatos fejlődés garantálja a hosszú távú eredményességet.
Eredmények elemzése: Vizsgáljuk meg a konverziós arányokat és a CPL (Cost Per Lead) azaz az egy leadre jutó költséget, nézzük meg, hogy melyik csatorna hozta a legtöbb érdeklődőt és ne felejtsük el a lezárt leadekre is kiszámolni az értéket, hiszen lehet, hogy egy csatorna olcsón hoz sok érdeklődőt, ha abból egy ügyfelünk se lett, akkor az nem termel hasznot.
Tanulás az adatokból: Ha egy csatorna alulteljesít akkor ott teendőnk van, optimalizálnunk kell, ha egy kampány (vagy csatorna) jól működik, akkor úgy azt skálázhatjuk. A sikeres leadgenerálás ciklikus, minden tanulságot be kell építeni a kampányokba.
3.3. Ügyfél-elköteleződés:
A customer engagement nem más, mint az ügyfelek és a márka közötti folyamatos, kétirányú kommunikáció. Hiszen az emberek nem csak vásárolni akarnak, hanem részesévé válni valaminek, tartozni valahova vagy különbözni.
Interakciók a digitális marketingben:
A kattintások, kommentek, értékelések, visszajelzések és a UGC (felhasználói tartalmak), mind olyan elemek amelyek bevonják a közönséget.
Példák:
🐝 Egy márka Instagram-sztoriban megosztja a vásárlók által feltöltött fotókat, ezzel hitelességet épít és erősíti a közösségi élményt.
🐝 Ha egy vállalat gyorsan válaszol egy Facebook-üzenetre (és ezzel segíti, vagy megoldja a felhasználó problémáját) akkor ezzel növeli az ügyfélelégedettséget is.
🐝 Sokan elfelejtik, hogy a digitális színterekben az az igazán frankó, hogy kétoldalú is lehet a kommunikáció, például ha egy hírlevél nem csak informál, hanem kérdez akkor ezzel már egy párbeszédet indítunk.
Az ügyfél-elköteleződés fő funkciói:
1. Közösségépítés: Az emberek nem termékekhez, hanem értékekhez kötődnek.
2. Bizalom: Az aktív kommunikáció transzparenciát és azt sugallja, hogy “nincs zárva a bolt”.
3. Lojalitás: Aki bevonódik az nagyobb eséllyel marad is.
Egy hosszútávú kapcsolat az ügyféllel fontosabb mint egy egyszeri eladás. Egy elkötelezett ügyfél nem csak vásárol, hanem ajánl is és ez egy új csatornát nyit ahol a szóbeszédben is terjed a márkánk.
3.4 Értékesítésnövelés:
A digitális marketing egyik legkézzelfoghatóbb célja az értékesítés növelése. Az online csatornák lehetővé teszik, hogy a vásárlói út (customer journey) minden részén ott legyünk, optimalizáljunk és akár skálázzunk.
AIDA-modell a digitális marketingben:
1. Attention / Awareness (Figyelem): Ebben a szakaszban az a célunk, hogy felkeltsük a célcsoportunk figyelmét, és tudatosítsuk bennük, hogy a márkánk létezik. Itt az első benyomás a legfontosabb és, hogy magunk irányába mozdítsuk a felhasználót.
Eszközök: Hirdetések, kreatív bannerek és közösségi média jelenlét, figyelemfelkeltő videók blogbejegyzések.
2. Interest (Érdeklődés): Miután megszereztük a figyelmet, a következő lépés az érdeklődés fenntartása. Itt az a cél, hogy a fogyasztó még többet tudjon, megértse milyen problémát old meg számára a termékünk vagy szolgáltatásunk.
Eszközök: Részletes termékleírások, how to és magyarázó tartalmak amelyek információt és értéket nyújtanak.
3. Desire (Vágykeltés): Ebben a fázisban az a feladat, hogy az érdeklődésből vágy szülessen. A kommunikáció itt már az érzelmekre hat, azt kell elérni, hogy a felhasználó azt érezze, hogy erre nekem szükségem van.
Eszközök: Valódi ügyféltörténetek és ajánlások, esettanulmányok, illetve egy olyan márkanarratíva kialakítása, amellyel az emberek azonosulni tudnak.
4. Action (Cselekvésre való ösztönzés): Az utolsó szakaszban a cél, hogy az érdeklődőből cselekvő ügyfél váljon, itt világosan meg kell mutatni, hogy mit is tegyen a potenciális ügyfél a következő lépésként (vásároljon, jelentkezzen, kérjen ajánlatot stb.).
Eszközök: Minden szolgáltatásra külön landing oldal CTA gombokkal, és remarketing hirdetések, hogy a vásárlásra kész felhasználók visszatérjenek.
Hogyan növeli a digitális marketing az értékesítést?
Egy jól felépített digitális értékesítési rendszer olyan, mint egy gépezet, minden elem együtt dolgozik a konverzióért.
– Személyre szabás: Minden felhasználó más-más üzenetet kap.
– Automatizálás: Segít, hogy a visszatérő feladatokat ne manuális módszerrel kell megoldjuk, de segít abban is, hogy bizonyos vásárlói útak elérésekor adott kommunikációt elindítsunk (például kosárelhagyás esetén dinamikus remarketing kampányt és kosárelhagyó e-mailt) az adott ügyfélnek.
– Adatalapú döntések: Az analitika alapján látható mi az ami működik és mi az ami nem, ez alapján tovább lehet finomítani a marketing rendszerünket.
3.5 Ügyfélmegtartás:
A digitális marketing egyik legnagyobb kihívása nem az, hogy megszerezzük, hanem, hogy hosszútávon megtartsuk az ügyfeleket.
Miért fontos az ügyfélmegtartás?
Azért mert egy új ügyfél megszerzése sokkal többe kerül, mint egy meglévő megtartása, a digitális eszközök ideálisak arra, hogy megtartsuk az ügyfeleket és folyamatos párbeszédet alakítsunk ki a vásárlóinkkal.
Eszközök ügyfélmegtartásra:
– Hírlevél: A témát már kibontottuk ebben a tudásanyagban, így itt csak megemlítjük.
– E-mail automatizációk: Vásárlás utáni follow-up üzenetek, exkluzív ajánlatok.
– Lojalitásprogramok: Pontgyűjtés, VIP klubok, személyre szabott kedvezmények.
– Közösségi csoportok: Facebook vagy Discord közösségek, ahol az ügyfelek egymással és a márkával is kapcsolatba léphetnek.
A digitális színtér lehetővé teszi, hogy az ügyfél vásárlási szokásai, érdeklődése vagy múltbeli aktivitása alapján kapjon up vagy cross-sell tartalmat.
4. A digitális marketing előnyei
A modern világban, ahol a figyelem lett az új valuta a digitális marketing az a stratégiai eszköz, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy ott szólítsák meg a közönségüket, ahol azok idejük legnagyobb részét töltik, azaz az online térben. A digitális marketing előnyei messze túlmutatnak az online hirdetéseken, hiszen ez egy rugalmas, mérhető és globálisan hatékony rendszer, amely képes pontosan reagálni a fogyasztói igényekre és a piaci változásokra.
A klasszikus marketing mint a televíziós reklám, nyomtatott sajtó vagy a plakátkampányok, még mindig jelen vannak, s meg is van a helyük, de ezek nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni mint a digitális csatornák. A digitális marketing egyik legnagyobb ereje éppen abban rejlik, hogy valód időben reagálhat a fogyasztói viselkedésre és ez alapján optimalizálható is.
4.1. Globális elérés:
Az online marketing egyik legnagyobb előnye a globális elérés. Egy kis családi vállalkozás Magyarországról ugyanúgy elérheti a világ másik felén élő ügyfeleket, mint egy multi cég.
A globális elérés kettős hatás, hogy kinyitja a piacot, növelve az értékesítési potenciált és erősíti a márkát, hiszen a nemzetközi jelenlét önmagában hitelességet sugároz.
Bár a digitális tér globális is lehet, azonban a sikeres marketing mindig lokális, hiszen a legjobb kampányok azok, amelyek figyelembe veszik a kulturális különbségeket, nyelvi sajátosságokat és a helyi trendeket.
A globális elérés nem csupán földrajzi terjeszkedést jelent, hanem azt a képességet, hogy a márka valóban nemzetközi nyelven kommunikáljon, mégis személyesen szóljon minden ügyfélhez.
4.2. Mérhetőség:
A hagyományos marketing egyik legnagyobb gyengesége mindig az volt, hogy az csak nehezen mérhető.
Egy televíziós hirdetés direkt hatását nehéz kimutatni, ezzel szemben a digitális marketing rengeteg adatot termel valós időben, amelyek segítségével láthatjuk, mi működik és mi nem.
Az adatok proaktívan segítik a döntéshozatalt, ha egy kampány gyengén teljesít, azonnal módosítható, új hirdetésszöveg, új célcsoport, új időzítés.
Főbb mérőszámok (KPI-ok):
– Visits: Látogatások száma.
– Impression (megjelenések): Hányszor jelent meg a hirdetés.
– Clicks (kattintások): Hányan kattintottak a hirdetésre.
– CTR (Click-Through Rate): Azaz az átkattintási arány amely megjelenítések és a kattintások aránya.– CR (Conversion Rate): Konverziós arány, vásárlás esetén azt mutatja meg, hogy a látogatók hány százalékából lesz vásárló.
– ROI (Return On Investment): Ez nem más mint a megtérülési arány.
Példa:
🐝 Ha egy webáruház azt látja, hogy sokan kattintanak egy hirdetésre, de kevesen vásárolnak, ez nem azt jelenti, hogy a hirdetéssel van a baj, hanem a landing oldallal, vagy az ajánlattal, vagy egy technikai hiba miatt nem tudnak konvertálni az ügyfelet, az analitika alapján ez a probléma tovább elemezhető és ezáltal célzott fejlesztés történhet.
4.3. Költséghatékonyság:
Egy jól célzott online kampányhoz nem kell milliókat elkölteni, például egy helyi kávézó indíthat olyan Google Ads, vagy Facebook Ads hirdetéseket, amelyek csak a környéken élő 18-40 év közötti kávérajongókat célozza a városban, így nem pazarolja a pénz olyan emberekre, akik nem tudnak fizikailag ellátogatni az üzletbe.
A digitális marketing egyik legfontosabb mutatója a Return On Investment (ROI), azzaz a befektetés megtérülése.
Mivel minden kampány mérhető, a vállalatok valós adatok alapján dönthetnek arról, hogy érdemes több erőforrást befektetni és mely csatornákat érdemes leállítani.
Példa:
🐝Ha egy kampány 500 00 Ft költséggel nettó 1 500 000 Ft bevételt hoz akkor a ROI = 200%.
4.4. Személyre szabás:
A fogyasztók nem általános üzeneteket akarnak, hanem olyan tartalmat, amely róluk és nekik szól, hozzájuk illik.
A digitális csatornákon való adatgyűjtés és viselkedéselemzésnek köszönhetően személyre tudjuk szabni, hogy minden felhasználó más-más élményt kapjon.
A személyre szabott kommunikáció érzelmi kapcsolatot teremt és növeli az elköteleződést, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak egy márkától, ha személyre szabott ajánlatot kapnak.
Példák:
🐝 Dinamikus remarketing esetén azokat a termékek is megjelennek a felhasználóknak, amelyeket megtekintettek.
🐝 Egy e-mail kampány más üzenetet küldhetünk új és visszatérő ügyfeleknek.
🐝 Egy webáruház főoldalán más-más termékek jelenhetnek meg a fogyasztó viselkedése alapján.
4.5. Interaktivitás:
Amíg a hagyományos marketing a legtöbb esetben egyirányú, addig a digitális csatornákon párbeszéd alakul ki. A fogyasztó ma már résztvevő, nem pusztán befogadó, aki kommentel, megoszt, értékel, reagál és ezzel aktívan formálja a márkát.
Az interaktivitás nemcsak kapcsolatot teremt, hanem bizalmat épít, egy márka, amely meghallgatja az ügyfeleit, mindig közelebb kerül a felhasználó szívéhez.
Az interaktív kommunikáció a márkahűség új alapja, hiszen az emberek nem csak termékeket, de élményt és érzéseket is vásárolnak.
Példák:
🐝 Közösségi médiában zajló beszélgetések.
🐝 Élő közvetítések és kérdezz felelek (Q&A) tartalmak.
🐝 Felhasználói tartalmak (User Generated Content), ahol a felhasználók készítik a tartalmat.
🐝 Chatbotok és online chatek amelyek valós időben reagálnak a kérdésekre.
4.6. Gyorsaság és rugalmasság:
Nagy előnye a digitális kampányoknak, hogy viszonylag rövid idő alatt el lehet indítani, módosítani, vagy akár leállítani őket, amely különösen fontos egy versenypiaci környezetben.
Példa:
🐝Ha egy ruházati márka azt látja, hogy az időjárás hirtelen lehűlt azonnal módosíthatja a hirdetéseit és kiemelheti a téli kabátokat és a téli kiegészítőket.
5. A digitális marketing stratégia
Egy valóban hatékony digitális jelenlét mögött tudatosan felépített stratégia áll, amely pontosan meghatározza, mit, miért és hogyan tesz a vállalat. A digitális marketing sikerének a kulcsa az, hogy minden döntés összhangban legyen az üzleti célokkal, ezért a stratégiát adatvezérelten és rendszer szinten kell megalkotni.
A digitális világ gyorsan változik, az algoritmusok módosulnak, a trendek jönnek, s mennek, a fogyasztói szokások pedig átalakulnak. Ebben a dinamikus környezetben csak az tud hosszú távon eredményes maradni aki nem kampányokban, hanem folyamatokban és keretrendszerben gondolkodik.
A digitális marketing stratégia egyfajta térkép, amely megmutatja hova szeretnénk eljutni, milyen eszközökkel, milyen erőforrásokkal és milyen mérőpontok alapján.
5.1. Piac- és célcsoportkutatás:
Egy jól felépített digitális marketing stratégia a megértéssel kezdődik, mielőtt bármit kommunikálnánk, tudnunk kell, kinek szólunk, mit vár és hogyan és hol kommunikálhatunk vele.
A marketing nem statikus közönségekhez szól, a célcsoport változik és fejlődik.
A piacismeret három rétege:
1. Demográfiai adatok: Életkor, nem, lakóhely, iskolai végzettség, jövedelmi szint.
2. Viselkedési minták: Mikor, hol és hogyan használja az internet, milyen csatornákat és eszközöket részesít előnyben.
3. Pszichográfiai jellemzők: Értékek, életstílus, érdeklődési körök, motivációk.
Eszközök a kutatáshoz:
– Webanalitika: Például Google Analytics segítségével valós viselkedési adatokat gyűjthetünk a weboldalról, vagy mobil applikációnkról.
– Kérdőívek, interjúk, brand felmérések: Kvalitatív adatok a fogyasztói döntésekről.
5.2. SMART célok:
A célkitűzés nem csak mérőeszköz, hanem összetartó erő a csapat számára, ha mindenki tudja, hogy mi a cél úgy a marketing tevékenység is egy irányba fog menni. A jó cél, konkrét, mérhető, elérhető, releváns és időben behatárolt.
S – Specific: Pontosan meghatározott specifikus cél, nem általános vágy.
M – Measurable: Mérhető, tehát követhető az előrehaladás.
A – Achievable: Elérhető, fontos, hogy reális legyen.
R – Relevant: Relevánst tehát illeszkedik a vállalat üzleti céljaihoz.
T – Timebound: Időhöz kötött legyen határidő, amely motivál.
Példa:
🐝 Szeretnénk a weboldal organikus forgalmát 6 hónap alatt 20%-al növelni, technikai SEO fejlesztéseken és új tartalmak posztolásával.
5.3. Csatornaválasztás:
A digitális világban rengeteg csatorna létezik, PPC, közösségi média, SEO, influencer marketing, applikáció, affiliate marketing és a színtér folyamatosan fejlődik és új lehetőségek és csatornák alakulnak. A siker nem abból fakad, hogy mindenhol jelen vagyunk, hanem abból, hogy ott vagyunk, ahol a közönségünk is ott van.
A csatornaválasztás nem egy statikus döntés, hanem folyamatos teszt, hiszen a csatornák teljesítménye és a marketingstratégia rendszeresen felülvizsgálandó, hogy a csatornák (és azok teljesítménye) igazodjon a célokhoz és a fogyasztói szokások változásához.
A hatékony digitális marketing stratégia figyelembe veszi:
1. Hol található a célcsoport?
2. Milyen célt szolgál az adott csatorna?
3. Milyen erőforrások állnak a rendelkezésre?
Példa:
🐝 Egy B2B szoftvercég számára LinkedIn és az e-mail marketing hatékonyabb lehet mint az Instagram vagy a TikTok.
🐝 Ezzel szemben egy divatmárkának a vizuális platformok (TikTok, Instagram, Pinterest) B2C célzásra alkalmasabbak lehetnek mint a LinkedIn.
5.4. Tartalomkészítés:
A tartalom az amely informál, szórakoztat, meggyőz és értéket ad. Ahogy Marshall McLuhan is mondta “médium maga az üzenet”, amely azt jelenti, hogy a tartalomkészítésnek platformspecifikusnak kell lennie, más a felbontása egy TikTok-videónak és más egy YouTube videónak.
Példa:
🐝 Egy utazási iroda blogbejegyzéseket írhat utazási tippekről, miközben közösségi médiában pedig képeket oszthat meg a világ legszebb helyeiről. A cél nem a közvetlen eladás, hanem az élményépítés, amely hosszú távon vezet konverziókhoz.
5.5. Költségvetés tervezés:
A költségvetés meghatározza, hogy mennyi időt, energiát és milyen technológiát tudunk egy-egy csatornánál használni, hiszen a digitális marketingben a siker nem csak a kreativitáson, hanem a pénzügyi tudatosságon is múlik.
A költségek csatornánként, de akár kulcsszavakként különbözhetnek, tehát teljesen mások a Google hirdetés árak, mint a Facebook Ads-hez köthető ár.
A költségvetése az optimalizálás, egy jól elosztott büdzsé kevesebb pazarlással és nagyobb hatékonysággal jár, az elosztásban az adatelemzés segít minket.
Alapelvek:
1. Arányosság: Fontos, hogy a befektetés arányban legyen a várható haszonnal.
2. Rugalmasság: A költségkeret ne legyen kőbe vésve, hanem módosítsuk őket az eredmények függvényében.
3. Diverzifikáció: Ahogyan a befektetésekben úgy a digitális marketingben sem jó, ha minden tojásunkat egy kosárba tesszük, tehát ne egyetlen csatornára építsük fel a rendszerünket.
5.6. Megvalósítás:
A stratégia csak akkor ér valamit, ha megvalósítjuk. Ez a fázis már a tervek gyakorlatba ültetéséről szól, kampányok indításáról, tartalmak közzétételéről, hirdetések beállításáról, automatizációk aktivitásáról.
A koordinált, többcsatornás megvalósítás szinergikus hatást kelt, az üzenetek megerősítik egymást és az eredmény ezáltal sokszorozódik.
A hatékony megvalósítás kulcsa:
-Projektmenedzsment: Minden feladatnak legyen felelőse és határideje.
-Automatizálás: E-mail sorozatok, közösségi posztok és a hirdetéskezelés automatizációs rendszerek használatával idő és energia takarítható meg.
-Csapatmunka: Az ügyfélszolgálat, a marketing és az értékesítés összehangolt működése elengedhetetlen.
5.7. Monitoring és optimalizálás:
A megvalósítás folyamatos mérést, értékelést és fejlesztést is igényel. Az optimalizálás egy folyamatos tanulás, a legjobb digitális marketing stratégiák azok, amelyek képesek adaptálódni.
Optimalizációs ciklusok:
1. Mérés
2. Elemzés
3. Fejlesztés
Példa:
🐝 Egy e-mail kampányban két tárgysort (subject line-t) tesztelnek, az analitika azt mutatja, hogy a B verzió statisztikailag szignifikánsan magasabb open rate-tel azaz megnyitási aránnyal rendelkezik, ebből a tanulság az, hogy a jövőbeli kampányokban ezt a stílust érdemes követni.
6. Az adatok és az analitika szerepe a digitális marketingben
Az adat az új olaj, az analitika pedig nem csupán a kampányok utólagos értékelését szolgálja, hanem azok valós idejű irányítását, optimalizálását és automatizálását is lehetővé teszi.
Az adatok meglátásokhoz vezetnek, ezekből pedig stratégia születhet, hiszen az analitika nem pusztán számok gyűjtése, hanem a vásárlók adat alapú megismerése.
Aki jól bánik az adatokkal, az nemcsak megérti a piacát, hanem előre is látja a változásokat, illetve be tudja azonosítani a legnagyobb hozamú befektetéseket is.
6.1. Fogyasztói viselkedés és preferenciák nyomon követése
A digitális marketingben majdnem minden nyomot hagy. A digitális analitikai eszközök képesek ezeket begyűjteni és vizualizálni, azt, hogy a látogatók, hogyan mozognak az oldalon, mely tartalmakat olvassák el, illetve, hogy mennyi időt töltenek ott és mikor lépnek ki.
A fogyasztói viselkedés elemzése létfontosságú, mert segít megérteni az ügyfél motivációját, ha például sokan elhagyják a kosarat a fizetés előtti lépésben az nem marketing, hanem UX, vagy akár árazási problémát is jelezhet. Az adat tehát nem csupán visszajelzés, hanem maga az iránytű a fejlesztéshez.
Példák:
🐝 Heatmap eszközök: Például a Hotjar vizuálisan ábrázolják, hogyan használják a weboldalunkat és azt, hogy hova kattintanak a leggyakrabban a felhasználók.
🐝 Webanalitikai eszközök: Például a GA4 megmutatja, hogy honnan, melyik forrásból érkeznek a látogatók és mit csinálnak az oldalon.
🐝 CRM rendszerek: Összekapcsolják az online viselkedést a vásárlási adatokkal, így teljes képet kaphatunk az ügyfélút minden pontjáról.
6.2. A legjobban teljesítő tartalmak és csatornák azonosítása:
Nem minden csatorna hoz ugyanolyan eredményt. Az analitika képes kimutatni, mely csatorna (platform), hirdetés, vagy tartalomtípus, generálja a legtöbb eredményt, forgalmat és konverziót.
Ez az információ kulcsfontosságú, mert lehetővé teszi a források tudatos újraelosztását. A modern marketingmenedzser egyik legfontosabb feladata az, hogy felismerje, hol érdemes energiát befektetni és hol nem.
Az analitika tehát nem csak mér, hanem segít prioritást állítani, segít abban, hogy mindig a legnagyobb megtérülést biztosító elemekre koncentráljunk.
6.3. Trendek előrejelzések
Adatelemzés egyik legfontosabb funkciója a prediktív analitika, amely egy előrejelző rendszer, amely képes megjósolni, hogy nagy valószínűséggel mi fog történni.
Képletek vagy gépi tanulás (machine learning) és a mesterséges intelligencia (AI és az Agentic AI) képes az adatok mintázatait elemezni és felismerni. Ezzel előre jelezhető a látogatások száma, de ha például egy vásárló több alkalommal néz meg egy termékkategóriát, a rendszer előre tudja jelezni, hogy valószínűleg hamarosan vásárolni fog.
Ezt a tudást automatikusan átvezethetjük a különböző csatornáinkra és ezek alapján remarketing hirdetést jeleníthetünk meg számára.
7. A közösségi média
A social media a digitális marketing szíve, nem csupán hirdetési csatorna, hanem interaktív ökoszisztéma, ahol a márkák és emberek nap mint nap kapcsolatba lépnek egymással. A közösségi média nem csak a láthatóságot növeli, hanem kapcsolatokat épít, bizalmat teremt és konverziót generál.
A platformok Facebook, Instagram, YouTube, LinkedIn, TikTok mind más célt és közönséget szolgálnak, egy dolog viszont közös bennük a párbeszéd lehetősége, ahol a márkák nem a fogyasztókhoz beszélnek, hanem velük.
7.1. Közösségépítés és márkatörténet:
A sikeres közösségi média stratégia egyik alappillére a törzsépítés. Egy-egy márka nem csak terméket árul, hanem identitást, életérzést és ez egy közösséghez tartozást is biztosít. A jó közösségi kommunikáció közös nyelvet és élményt teremt a márka és követői között.
A márkatörténet (brand storytelling) szerepe kulcsfontosságú, hiszen az emberek nem termékeket vesznek, hanem történeteket, amelyekkel azonosulni tudnak, a social media pedig egy jó táptalaj ehhez.
Példák:
🐝Egy sportmárka inspiráló idézeteket és edzéstippeket oszthat meg a social médiában, hogy saját közösséget építsen a mozgás szerelmesei körül.
🐝Egy jótékonysági akciót hirdetünk akkor a jó ügy érdekében hozzuk össze az embereket.
7.2. Valós idejű ügyfélkapcsolatok és visszajelzés
A közösségi média egyik legnagyobb ereje a valós idejű kommunikáció, ahol a márkák azonnal reagálhatnak a kérdésekre, panaszokra vagy dícséretekre, ez nem csak ügyfélszolgálati előny, hanem bizalomépítő tényező is.
Példa:
🐝Ha egy étterem azonnal válaszol a vendég panaszára Facebookon és megoldja azt, akkor nemcsak a panaszos, hanem a többi követő szemében is hitelesebbé válik.
7.3. Virális tartalmak és organikus elérés:
Egy virális tartalom egy olyan poszt, videó vagy kampány, amelyet rengeteg ember oszt meg önként, így fizetett hirdetés nélkül jut el több tízezer vagy akár milliós célközönséghez.
Mi tesz egy tartalmat virálissá?
– Érzelmi hatás: Humor, meghatottság, inspiráció, vagy felháborodás.
– Társadalmi érték: Nem mindegy, hogy milyen képet fest az adott felhasználóról, ha megosztják.
– Érthetőség: A legtöbb esetben egy egyszerű, rövid, vizuálisan erős de könnyen fogyasztható üzenet jobban terjed.
– Aktualitás: Ha aktualitásokra tudunk reagálni (trendekre, eseményekre, közös élményekre).
Példa:
🐝A Dove “Real Beauty” kampánya a valódi női szépséget ünnepelte, milliók osztották meg világszerte.
7.4. Hitelesség, következetesség és közönségismeret
A siker kulcsa a következetesség és a hitelesség, hiszen az emberek felismerik a mesterséges, túlságosan reklámszagú tartalmakat. A közönségismeret elengedhetetlen, tudni kell, kik ők, mit szeretnek mikor aktívak, hogyan kommunikálnak.
A hitelesség három alappillére:
1. Valódiság: A márka önazonos, nem próbál meg másnak látszani.
2. Transzparencia: Nyílt kommunikáció az értékekről, változásokról és a hibákról is.
3. Empátia: A márka nem csak beszél, hanem meghallgat.
8. Kihívások és korlátok a digitális marketingben
A digitális tér versengő, folyamatosan változó és sokszor kiszámíthatatlan környezet, ahol a vállalatok nemcsak a fogyasztók figyelméért, hanem az algoritmusok kegyeiért is harcolnak. A kihívások sokrétűek, gyakran etikai, adatvédelmi, pszichológiai és stratégiai dimenzióban is megjelennek.
8.1. Információs túlterheltség:
A digitális térben sok-sok millió tartalom születik naponta, itt nemcsak a konkurensünk által készített tartalmakkal vagyunk versenyben, hanem a szórakoztató tartalmakkal is. Egy átlagos felhasználó percenként több tucat tartalommal, poszttal, értesítéssel, videóval találkozik és az agya megtanulja kiszűrni a legtöbb zavaró tényezőt.
A figyelemgazdaság korának a legnagyobb paradoxona, hogy a kommunikáció soha nem volt ennyire egyszerű, ugyanakkor a figyelemért folytatott verseny, soha nem volt ennyire éles.
A vállalatok számára ez azt jelenti:
– Nem elég látszani, érdekesnek kell lenni.
– Nem elég informálni, élményt kell nyújtani.
– Nem elég elérni az embereket, kapcsolódni kell hozzájuk.
Az információs zaj leküzdésének a kulcsa a relevancia és a kreatív storytelling, azok a márkák, amelyek képesek az emberi tapasztalatokhoz, érzelmekhez kapcsolódni kiemelkednek a tömegből.
8.2. Ad Fatigue (hirdetési fáradtság):
A bannervakság (banner blindness) jelensége már régóta ismert, az emberek figyelmen kívül hagyják a hirdetéseket, akár tudatosan, akár tudattalanul. Az ad fatigue problémát okoz, különösen a közösségi médiában, túl sok hasonló üzenet, ami nem egyedi a közönség elhidegüléséhez vezet. A túlzott automatizálás nem csak pozitív eredményekkel jár, hiszen ha a kampányok és az üzenetek robotpilóta módban futnak az csak fokozza a problémát.
Ad fatigue tünetei:
– Csökkenő CTR (átkattintási arány).
– Növekvő hirdetési költség, ugyanannyi eredményért.
– Negatív visszajelzések (“túl sok reklám”).
Megoldási lehetőségek:
– Kreatív rotáció: Rendszeres vizuális és üzenetfrissítés.
– Szegmentálás: Személyre szabott hirdetések különböző célcsoportoknak.
– Tartalomvezérelt marketing: Reklám helyett (reklám mellett), hasznos informatív és szórakoztató tartalmak.
8.3. Adatvédelem és jogszabályi korlátok:
A GDPR (General Data Protection Regulation) és a globális adatvédelmi szabályozások megjelenése a digitális marketing egyik legkomolyabb kihivásává vált, hiszen ez korlátozza az adatok gyűjtésének és felhasználásának módját.
A cookie-alapú újracélzás (remarketing) és a profilépítés csak felhasználói beleegyezéssel végezhető, ha nem fogadják el a cookie consent bannert a felhasználók, úgy a süti alapú analitikai rendszerekben sem a látogatásuk, sem a vásárlásuk nem kerül be, amely megváltoztatja a hirdetési ökoszisztémát.
A megoldás a privacy by design elv alkalmazása, amely az adatvédelmet beépíti a tervezésbe és reflektál az ez által okozott kihívásokra, hiszen az etikus adatkezelés nemcsak jogi kötelezettség, hanem versenyelőny is.
Kihívások:
– Adatgyűjtés költségesebbé és lassabbá vált.
– A cookie megszűnés új célzási technológiákat igényel.
– A bizalomépítés a márka feladata, átlátható adatkezelés pedig egy alapkövetelmény ma már.
8.4. Algoritmusváltozások
A digitális marketing egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője az, hogy az online platformok folyamatosan módosítják az algoritmusaikat. Ezek a változások egyik napról a másikra átalakítják az organikus elérésünket, a rangsorolást, de akár a hirdetések hatékonyságát is.
A megoldás a rugalmasság és a diverzifikáció, nem szabad egyetlen csatornára támaszkodni. A sikereses online marketingmix több lábon áll amelyben vannak külső és saját csatornák is (például weboldal, hírlevél).
8.5. Kiberbiztonság és kamu fiókok
Az adatlopások, fiókfeltörések, botforgalom és kamu forgalom sajnos a digitális marketing kockázatokat is hordoz. Az etikus adatbiztonságra épülő marketing azonban nemcsak védi, hanem erősíti a márkánka.
Kihívások:
– A botok lekattinthatják a hirdetéseinket ezáltal pazarolva a költségünket
– A hamis értékelések és kamu fiókok rombolják a hitelességet.
– Az adatszivárgások szintén hosszan tartó reputációs károkat okozhatnak.
A megoldás az átlátható, biztonságtudatos marketingkultúra:
– Kétlépcsős azonosítás.
– Etikus adatgyűjtés.
– Rendszeres adatmentés.
9. Trendek és a digitális marketing jövője
A következő évek meghatározó trendjei már most formálják az iparágat, a mesterséges intelligencia, a hangalapú keresés, a rövid (és hosszú) formátumú videók dominanciája, a kiterjesztett valóság a digitális marketing jövője.
9.1. Mesterséges intelligencia:
Az AI (Artificial Intelligence) már nem a jövő, hanem a jelen, ezek a rendszerek képesek elemezni a felhasználói adatokat és megjósolni a viselkedést, sőt önállóan optimalizálni a kampányokat, amíg a chatbotok azonnali ügyfélszolgálatosként segítenek a felhasználóknak a nap 24 órájában.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a hiperszemélyre szabást, ahol minden felhasználó egyedi üzenetet kap, a megfelelő időben, a megfelelő csatornán, de a technológia fejlődése mellett továbbra is szükség van az emberi felügyeletre, kreativitásra és az empátiára.
9.2. Hangalapú keresés és az asszisztensek
Az okoseszközök és a digitális asszisztensek mint az Alexa, Siri, vagy Google Assistant új kihivásokat hoznak a digitális marketingben, hiszen a felhasználók egyre gyakrabban beszélgetnek a keresőkkel, nem pedig írnak abba.
Ennek a hatása:
– A hosszabb kontextuális kulcsszavak (long-tail keywords) kerülnek előtérbe.
– A keresések természetesebb nyelvezetet használnak (például: Melyik a legjobb étterem Budapesten?).
9.3. Videóalapú marketing:
A videó uralja az internetet, a videó érzelmet közvetít, ezért hatékonyabban építi a kapcsolatot. A márkák, amelyek autentikus, nem túlszerkesztett videókat készítenek, nagyobb bizalmat és elköteleződést érnek el.
9.4. Kiterjesztett (AR) és virtuális valóság (VR):
A kiterjesztett valóság lehetővé teszi, hogy a felhasználó kipróbálja a terméket mielőtt megvásárolja, amíg a VR teljesen új élménydimenziót hoz.
Példák:
🐝 IKEA Place: A felhasználó AR segítségével a telefonján láthatja, hogyan mutatna a bútor a saját lakásában.
🐝L’Oréal AR app: Segítségével több száz sminkterméket lehet kipróbálni virtuálisan.
9.5. Fenntarthatósági marketing és a CSR
A fogyasztók egyre tudatosabbak ezért a márkák társadalmi fellelősségvállalása és fenntarthatósági tevékenysége a marketing alapkövetelményévé válik. A fenntartható marketing nem PR fogás, hanem a jövő marketingjének az alapvető hozzáállása, hiszen a fogyasztók nem green washing-got, hanem valódi elkötelezettséget keresik.
Összefoglaló:
A digitális marketing ma a modern üzleti működés egyik legfontosabb pillére, amely összekapcsolja a technológiát, az adatokat és az emberi megértést, így egy hidat teremt, amelyen keresztül a márkák valódi kapcsolatot építhetnek a fogyasztóikkal.
Digitális marketing ügynökséget keresel? Vedd fel velünk a kapcsolatot itt és növekedési pályára állítjuk a vállalkozásod.
Üdv,
PRJR
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK):
Mi az a digitális marketing?
A digitális marketing olyan marketingtevékenységek összessége, amelyek internetes technológiákat használnak termékek, szolgáltatások vagy márkák népszerűsítésére. Lényege az interaktív, kétirányú kommunikáció a potenciális ügyfelekkel, ahol az adat a modern marketing alapja.
Melyek a digitális marketing fő összetevői?
A főbb összetevők PPC (Google Ads, Meta Ads) hirdetések, SEO (keresőoptimalizálás), közösségi média, direkt marketing, tartalommarketing, ár-összehasonlító csatornák, influencer marketing, affiliate marketing, applikációs marketing és adatvezérelt elemzés. Ezek együttesen építik a márkát és generálnak forgalmat és konverziókat.
Mik a digitális marketing főbb előnyei?
Mérhető (majdnem minden nyomon követhető), költséghatékony (kis büdzséből is indítható kampány), globális elérésű és interaktív.
Csinál a PRJR digitális marketing menedzsmentet?
Igen a PRJR fő profilja a digitális marketing, a szolgáltatások között van hirdetéskezelés, tartalommarketing és marketing és AI tanácsadás is.
Melyek a digitális marketing céljai?
Az öt leggyakoribb cél: értékesítés növelése, leadgenerálás (új érdeklődők megszerzése), márkaismertség növelése és az ügyfélmegtartás. Minden cél adatvezérelten, mérhető mutatók mentén kerül meghatározásra.
Mi az a digitális marketing stratégia?
Egy tudatosan felépített terv, amely meghatározza a mit, miért és hogyan kérdéseket, összhangban az üzleti célokkal. Fő elemei: piackutatás, SMART célok, csatornaválasztás, tartalomkészítés, költségbetés tervezés és a folyamatos monitoring és optimalizáció.